RÓMAI KATOLIKUS ESKETÉS

Bejelentkezés?

Az esküvő tervezett időpontja előtt legalább 3 hónappal kell bejelentkezni, mert a párnak az esküvő előtt jegyes-oktatáson kell részt vennie. Amennyiben mindketten római katolikusok, egyaránt illetékes a vőlegény és a menyasszony lakhelye szerinti plébánia is, de másik templom is választható az esküvő színhelyéül. Ilyenkor a lakóhely szerinti plébános úgynevezett elbocsátót állít ki, hogy a választott templomban adhassák össze a jegyeseket. Római katolikus esküvő esetén a bejelentkezéshez a következő okmányokra és iratokra van még szükség: A keresztelő plébánia által kiállított, 6 hónapnál nem régebbi keresztelő levél. Ha a bérmálás nem szerepel a keresztelő levélen, akkor külön kell bemutatni az erről szóló bizonyítványt. Személyi igazolvány.

Más vallásúak?

Római katolikus esketésre akkor van lehetőség, ha legalább a jegyesek egyike katolikus. Ha a jegyesek egyike más vallású, akkor a katolikus fél nyilatkozatot ír alá arról, hogy születendő gyermekeiket katolikus szellemben nevelik majd. Ha a jegyesek egyike nincs megkeresztelve, püspöki engedély szükséges az esketéshez és a római katolikus félnek ilyenkor is alá kell írnia a születendő gyermekek nevelésről szóló nyilatkozatot. Ha a jegyesek egyike sem katolikus, nincs lehetőség azonnali római katolikus esketésre! Ilyenkor végig kell járni a felkészülést, a legalább egy éves hittan oktatást, meg kell keresztelkedni és ezt követően kerülhet sor katolikus szertartás szerinti esketésre.

Jegyes-oktatás?

Az esküvő előtti oktatás rövidebb, ha a jegyesek gyakorló katolikusok és hosszabb, ha nem voltak elsőáldozók. Az egyházjog szerint ugyanis az esküvő előtt kötelező gyónni és áldozni is, ehhez pedig szükség van Jézus Krisztus, az Oltáriszentség és a vallás mélyebb megismerését és csak mindezek után kerülhet sor magára a jegyes-oktatásra. A jegyes-oktatás a házasság szentségéről, az együttélésről szól, felkészülést jelent a gyermeknevelésre, a születésszabályozásra, a keresztény otthon megteremtésére, a hit gyakorlására, részleteiben tisztázza az esküvői szertartás menetét, az ott feltett kérdéseket, az adandó válaszokat és azok jelentőségét. A beszélgetések során a pap közelebbről is megismeri a jegyespár lelkületét, múltját és jelenét, ami lehetővé teszi, hogy személyes hangon szólhasson róluk és hozzájuk az esketés során.

Esküvői szertartás?

Bevonulás során az eskető pap a vőlegény a menyasszony előtt vonul, a jegyeseket a tanúk követik, vagy az eskető pap a vőlegény a előtt vonul (egyedül vagy pl. édesanyja, tanúja, stb. kíséretében), a vőlegényt a tanúk követik és az oltár elé érkezve visszafordulnak, majd a menyasszony vonul be (egyedül vagy pl. édesapja, tanúja, stb. kíséretében). A bevonulás után a hívek üdvözlésére és a könyörgésre kerül sor, majd a pap Isten és az Evangélium igéjéből olvas fel az egybegyűlteknek. A római katolikus esküvő során a jegyesek az eskető pap és két tanú előtt szolgáltatják ki egymásnak a szentséget, kinyilvánítják házassági szándékukat, hűséget fogadnak és ígérik, hogy vállalják a házasságukból születendő gyermekeket. A házasságkötés szertartása során az eskető pap a házasulandókhoz szól, kérdéseket tesz fel nekik, amelyekre ők válaszolnak, majd ősi magyar szokás szerint esküvel erősítik meg az ígéretüket. A pap ezután megáldja a gyűrűket, amiket a férj és a feleség a szeretet és a hűség jeléül egymás ujjára húz. A gyűrűhúzást követően a pap és a násznép egyetemes könyörgéssel kérik a mindenható Istent, hogy szentelje meg és halmozza el áldásával az új házastársakat, majd a pap nászáldást kér a házastársakra. A záró áldás után a pap vezeti ki az ifjú házasokat a templomból.

EVANGÉLIKUS ESKETÉS

Bejelentkezés?

Ha a vőlegény és a menyasszony is evangélikus vallású, bármelyikük lelkészénél bejelenthetik házasságkötési szándékukat, illetve a lakóhelyük szerint illetékes lelkész is felkérhető az esketésre.

Evangélikus szertartás esetén legalább 3 hónappal a tervezett esküvő előtt szükséges bejelentkezni az illetékes templomban. A bejelentkezéshez szükség van a keresztelő templom által kiállított keresztelő levelére illetve a személyi igazolványra. Elviekben az esketés előtt be kell mutatni az anyakönyvvezető előtt kötött házasságot igazoló anyakönyvi kivonatot is, de ma már nem ragaszkodnak feltétlenül ahhoz, hogy a polgári esküvő előbb történjen meg.

Második egyházi esküvő?

Bár az evangélikus egyház is a házasság felbonthatatlanságát vallja, lehetőség van a második házasságkötésre is, mivel az egyház azt vallja, hogy az embereknek Krisztus által minden bűnt meg kell tudni bocsátani, így a válással végződött házasságban tett fogadalom megszegését is. Az illetékes lelkész személyes beszélgetés alapján dönthet arról, hogy hajlandó-e egyházi szertartással összekötni a két fél életét vagy visszautasítja az elvált fél újbóli esketését. Van olyan eset (idősek, özvegyek második "házassága" esetén inkább előfordul), hogy csak templomi esküvő köttetik, a világ számára nincs házassága a két embernek, nincs polgári esküvő, csak templomi. Igaz, ez csak indokolt, kivételes eset lehet.

Más vallásúak?

Az evangélikus egyházi szertartás feltétele, hogy mindkét fél gyakorló keresztény életvitelt folytasson. Ha az egyik fél nem evangélikus vallású, vegyes házasságra akkor van lehetőség, ha ő is keresztelt. Amennyiben ez nem áll fenn, 6 hónappal korábbi bejelentkezés esetén lehetőség van a keresztelésre és konfirmációra. - Ha a nem evangélikus fél másik keresztény vallás követője, lehetőség van az esküvőt bármelyikük vallásának templomában megtartani, sőt arra is megvan a lehetőség, hogy az evangélikus lelkészt a másik vallás templomában tartott esketésen bevonják a szertartásba. Ha a nem evangélikus fél felekezet nélküli illetve nem keresztény, akkor a lelkész személyes beszélgetést követően dönt arról, hogy van-e lehetőség a két fél evangélikus szertartás szerinti esketésére. Indokolt és megalapozott esetben jogában áll visszautasítani a jegyesek felkérését.

Jegyes-oktatás?

A menyasszony és a vőlegény a szertartásra felkért lelkésszel egy vagy több személyes beszélgetést folytatnak, melyek időpontjait és alkalmait személyesen egyeztetik. A lelkipásztorral beszélgetve a jegyesek elmondják kívánságaikat az esküvő pontos menetével, a zenével, a virágdísszel és minden más

Esküvői szertartás?

Az evangélikus egyházi szertartás kétoldalú bizonyságtétel a házasság isteni rendjéről. Egyrészről az egyház tanúskodik róla a szentírási igék olvasásával, az igehirdetéssel, másrészről a házasfelek tesznek bizonyságot a házasság isteni rendjéről azzal, hogy házasságuk ügyét Isten és a gyülekezet elé viszik, és válaszukat esküvel megerősítve kijelentik, hogy közös elhatározásuk, hogy házasságukat nem a maguk elképzelése vagy a világ szerint, hanem Isten szándéka és Jézus tanítása szerint kívánják megélni, mindhalálig tartó hűségben. Ehhez a szándékukhoz kérik a gyülekezet imádkozó segítségét és Isten áldását.

A szertartás bevett elemei az esküvői harangok zúgása, az ünnepélyes bevonulás, ami után a házasfelek az oltár elé állnak, valamint a bevezető zsoltár, a hálaadó imádság, a prédikáció, a házasságról szóló bibliai igék, az esketési kérdések, a gyűrűváltás, az eskütétel, a lelkészi áldás, végül az imádság és az áldás.

REFORMÁTUS ESKÜVŐ

Bejelentkezés?

Ha a vőlegény és a menyasszony is református vallású, a házasságmegáldó istentiszteletre a lakóhelyük szerint illetékes lelkésznél jelentkezhetnek be. Amennyiben valahol máshol szeretné tartani az ifjú pár az esküvőt, be kell szerezniük az illetékes református lelkipásztor hivatalos elbocsátó levelét.

Református szertartás esetén legalább 1 hónappal a tervezett esküvő előtt szükséges bejelentkezni az illetékes plébánia hivatalban, de ajánlott a polgári esküvő időpontjára való bejelentkezést követően az egyházi esküvő időpontjára is bejelentkezni. A bejelentkezéshez személyi igazolványra, elváltaknál a válást igazoló hatósági okiratra van szükség. A házasságmegáldó istentisztelet előtt be kell mutatni az anyakönyvvezető előtt kötött házasságot igazoló okiratot is.

Más vallásúak?

A házasságmegáldó istentiszteletre történő bejelentkezés esetén nem kell papíron igazolni, hogy a házasulandók megkeresztelkedtek illetve konfirmáltak-e, a lelkésznek elegendő a felek erre vonatkozó nyilatkozata. A református egyház számára nem kizáró ok, ha a házasulandók különböző vallásúak és nem is követeli meg a más vallású fél áttérését, de a felek egyikének mindenképpen reformátusnak kell lennie. Ha a nem református fél nincs megkeresztelve, akkor az ő megkeresztelkedését elvárja a református egyház, de ha erre a házasságkötés előtt már nincsen mód, sor kerülhet rá utólag is.

Jegyes-oktatás?

A jegyesek oktatásának mélysége elsősorban hitismeretük mélységétől függ. Ha mindketten megkeresztelkedtek és konfirmáltak is, elegendő egy alkalommal jegyes-oktatáson részt venniük. Ha viszont nincsenek megkeresztelve, el kell sajátítaniuk a hit alapigazságait, amire egy 6-8 alkalomból álló jegyes-oktatáson kerül sor.

Esküvői szertartás?

A református egyház nézete szerint nem egyházi házasságkötésre, hanem a polgári keretek között megkötött házasság egyházi megáldására kerül sor a református esküvőn. A református esküvői szertartásra ugyanaz a puritánság a jellemző, mint magára a református istentiszteletre és az esküvő menetét a liturgia írja elő. A lelkipásztor a templom kapujában fogadja a násznépet és énekszóval bevezeti őket a templomba. A szertartás első része az ige szolgálat, az igehirdetés és a református házassági esküszöveg. Ezt követően hálaadó és könyörgő imádságra kerül sor, majd a Miatyánk közös elmondására és a református lelkész Isten áldását közvetíti az ifjú házasoknak.

BAPTISTA MENYEGZŐ

Más vallásúak?

A házasságban a baptista egyház megfogalmazása szerint (Baptista hitvallás 18. (1) bek.) a szellemi, lelki és testi szempontokból egymáshoz illő férfi és nő köti össze életét. Ez azt jelenti, hogy kívánatosnak tekintik, hogy mindkét fél baptista legyen, de nem kizáró ok, ha az egyik fél nem az. Szükséges azonban a nem baptista félnek is hinni Isten létezésében és rendszeres jelenlét formájában kapcsolatot tartania a gyülekezettel.

Jegyes-oktatás?

Az jegyes-oktatásra a gyülekezet lelkipásztora hívja meg a házasulandókat, ahol két-három beszélgetés során biblikus módon tárják fel a házasság testi-lelki vonatkozásait.

Menyegzői szertartás?

A baptista egyház vallja, hogy a házasságot Isten szerezte, hogy a házasfelek az ő szent akaratának megfelelően, holtig tartó szeretetben és hűségben, egymás örömére és támogatására éljenek és gyermekeket neveljenek. Hiszik, hogy Isten rendelésének az a házasság felel meg leginkább, amelyet kölcsönös és tiszta vonzalom alapján, a Szentlélek vezetése és az Ige tanácsára figyelve, józan megfontolással köt meg az egymáshoz illő férfi és nő.

Az istentiszteletre virággal díszítik az imaházat és a mátkapárt a lelkipásztor vezeti be zenére vagy énekszóra. Az igei köszöntést és a pásztori ima után gyülekezeti ének következik, majd sor kerül a házasság szereztetési igéjének felolvasására, amit karének követ. A textusolvasás és prédikáció után újra együtt énekel a gyülekezet, majd a házasulandók ünnepélyes fogadalomtételére, a pár megáldására és házaspárrá nyilvánítására kerül sor. Miután az ifjú házasoknak átnyújtották a Családi Bibliát, a hozzátartozók és a gyülekezet képviselői üdvözlik őket. A gyülekezeti éneket követően elhangzik az áldás és az elbocsátás, majd az imaház kijáratánál fogadja a pár a megjelentek jókívánságait.

A menyegzői istentiszteletet követően az imaház arra alkalmas helyiségében vagy más helyszínen szeretetvendégségre, menyegzői vacsorára kerül sor, ahol családias hangulatban és általában alkoholmentesen ünnepelnek.

ZSIDÓ ESKÜVŐ

Zsidó esküvő régen:A házasságot a vőlegény egy héttel az esküvő előtt jelentette be a zsinagógában. A karzaton helyet foglaló asszonyok mogyorót, mandulát és dióbelet szórtak a férfira. Szombati napon rendezték a vőlegény és a menyasszony búcsúztatóját. Az esküvő előtti héten mindketten böjtöltek, az esküvőt megelőző napon pedig rituális fürdőt vettek.

Az esküvőn külön terítettek a nőknek és a férfiaknak, a vendégeket édes süteménnyel és pálinkával kínáltak a házigazdák érkezés után. A násznép a várakozás közben felkereshette a menyasszonyt, aki egy külön teremben várta a jókívánságokat.

A szertartás kezdetén az ara arcát fátyollal takarták le és a sátor alá vezették, ahol a vőlegény és a rabbi várta. A szertartás fontos része volt a házassági szerződés felolvasása, amelyet a rabbi minden esetben külön-külön készítette el a szülők megállapodásának megfelelően. Miközben a rabbi elmondta a házasságkötés évezrede szövegét, a fiatalok ujjára felkerült a gyűrű. Az ifjú pár borral nedvesítette meg ujját, és a mennyasszony hétszer körbejárta a vőlegényt. Ezután következett a legismertebb része a szertartásnak: a vőlegény összetört egy tányért vagy egy poharat és mázl tov-ot kiáltottak. A cserépből az eladósorban lévő lányok darabokat tettek el. Az összetört edény általában értékesebb készlet egy darabja volt, jövőbeli hiánya emlékeztette a párt, hogy az életben nem csak kellemes dolgok történnek.

A szertartás után kezdetét vette a lakodalom: elsőként az ifjú pár evett néhány falatot, rendszerint tyúkhúst és gombóccá gyúrt rizst. A magyarországi zsidók hagyományos menüsora kocsonyás hal, húsleves, sült hús körettel és édes tészta volt. Az étel mellé bort és pálinkát ittak. A zenét zsidó muzsikusok szolgáltatták, a jelenlévőket pedig a vőfélynek megfelelő „mókamester” szórakoztatta. A násznép természetesen ajándékokkal lepte meg a párt. A menyasszonyi táncot szintén megtaláljuk a zsidó hagyományok között, bár a szokás nem teljesen egyezik a keresztény hagyományokkal: mivel idegen férfi nem érinthette más feleségét, kendőt fogva járták a táncot.

Zsidó esküvő ma:

A zsidó házasságkötés elsősorban a párválasztási szokásokban változott, a házasságközvetítő szerepe háttérbe szorult. A szertartás viszont ugyanúgy zajlik, mint korábban: sátor alatt esketik össze a párt, a rabbi felolvassa a házassági szerződést, a pohárösszetörés szokása is változatlan. A menyasszony általában fehér ruhát, a vőlegény pedig gyászruhát visel, amit az ara ajándékozott neki, hogy emlékeztesse őt a halálra.

Az esküvőt követő lakoma jelentősebb átalakuláson ment át. A nők és a férfiak szeparáltsága megszűnt, a közös tánc is bevett szokás, a menyasszonynak pedig már nem kell feltétlenül kendőt tartva táncolnia a násznéppel.

A GÖRÖG KATOLIKUS ESKÜVŐ

A görög katolikus esküvői szertartás jellegzetességei:

Az egyház a házasságot szentségnek tekinti, ami a Biblia alapján azt a bizonyosságot adja, hogy én a házastársammal együtt Istennel egy gyönyörű közösségbe léptem. A szentségek így a házasság is szimbolikus cselekedetek sorozata. Az esküvő egy életre szóló köteléket hoz létre számukra. Az esküvői szertatás a templom ajtajában kezdődik, ahol a pár kinyilvánítja házasságkötési szándékát. Megkérdezik mindkét felet, hogy igaz szándékkal akarja feleségül, férjül venni a másikat, illetve azt, hogy ezt megelőzően volt-e már érvényes házassága.

Mit jelent az érvényes házasság?

A katolikus egyház hívei számára az az érvényes házasság, ami az egyház színe előtt megköttetett. De például két református, vagy nem megkeresztelt házassága már akkor is érvényesnek tekinthető, ha azt a polgári fórumon kötötték meg. Azért, mert saját lelkiismerete és egyházi előírása szerint ez eleget tesz annak, hogy egybekössék életüket. Tehát ezeknek a kérdéseknek a tisztázása után kerülhet sor az egyházi házasságkötésre, és lehet csak bevonulni a templomba, ahol folytatódik a szimbolikus cselekedet sora. Megtalálhatók a többi egyházhoz hasonló elemek. Például a gyűrű ünnepélyes felhúzása, imádságok. Jóllehet az elkötelező nyilatkozat a templom ajtaja előtt megtörtént, de az eskü nyomatékosít. Ugyanis az a szó, hogy esküszöm, az annyit tesz: ?Isten a tanúm, hogy igazat mondok.? Ettől van súlya.

Az eskü szövegében a vőlegény azt mondja, hogy feleségül veszem, a menyasszony meg azt, hogy férjül veszem. Más szóval két egyenrangú félnek a szövetségéről van szó. Szertartásukban nem sokkal az esküt követően megjelenik a koronázás. A menyasszony és a vőlegény fejére koronát helyezünk, amelyben az fejeződik ki, hogy a teremtés koronája az ember, és az ember küldetését férfi és nő együttesen tölti be. Mintahogyan az élet továbbadása sem egyoldalú feladat, hanem kölcsönös küldetés.

A szertartásokon mindig felolvasnak egy szakaszt Szent Pál efezusiakhoz írt leveléből, és János evangéliumából, a Kánai menyegzőt. Mindig ezeket. Az előbbi arról szól, hogy a házasság egy titok, és párhuzamba állítja Krisztus és az egyház kapcsolatával, a másik többek között arról, hogy Isten visszaadja az örömöt.

Utána egy gyönyörűséges énekfüzér következik, majd utalás történik az apostolokra, akik küldetésüket beteljesítették; és a vértanúkra, akik hitükért életüket adták. A házasságban is a küldetés betöltéséről, és a teljes önátadásról van szó.

Ezt követi a koronák levétele, és a menyasszonyavatás. Itt egy kendővel takarják le a gyertyát tartó menyasszony fejét és egy áldó imára kerül sor. Így ér véget a szertartás, és a pár kivonul a templomból.

Milyen papírok szükségesek a házasságkötéshez?

Szükséges a két házasfél keresztlevelét és szabad állapotát igazolni. Ezt jegyes vizsgálat során tisztázzák és megnézik meg vannak-e a feltételek a házasságkötéshez. Egy katolikus részéről meg kell lennie a keresztségnek, az első áldozásnak, és a gyónásnak. Abban az esetben, ha csak az egyikük katolikus, akkor is sor kerülhet a házasságkötésre, de olyankor püspöki engedélyt kell kérni. Ezeknek a papíroknak a beszerzése időt igényel.

Ha mindkét fél görög katolikus, és nincs semmilyen elmaradás. Olyankor öt beszélgetésen kell részt venni.